Az Új Ptk. hatályba lépésével változott a házastársak öröklésének rendje is. A szabályozás egyik oka, hogy a régi Ptk. alapján (2014. március 15. előtt) a leszármazó (gyermek) a felmenő halála esetén az özvegyi haszonélvezet miatt csak hosszú idő elteltével juthatott hozzá az örökséghez.
EZ A SZABÁLYOZÁS ÉRVÉNYES A HÁZASTÁRSAK ÖRÖKLÉSÉRE 2014. MÁRCIUS 15-TŐL
1. eset: van leszármazó (gyermek)
A túlélő házastársat kizárólag az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illeti meg holtigtartó haszonélvezeti jog (tehát nem a teljes hagyatéki vagyonon), továbbá a hagyaték többi részéből egy gyermek résznyi állagot örököl.
Mindennek célja, hogy az Új Ptk. biztosítsa a túlélő házastársnak a megszokott környezetet biztosító haszonélvezetet az elhunyt házastárssal közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon (mégpedig olyan módon, hogy azt a leszármazók ne korlátozhassák).
"7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető."
2. eset: nincs leszármazó (gyermek)
Amennyiben az elhunyt házastársnak nincs leszármazója, úgy a túlélő házastárs mellett részben állagörökössé válnak az elhunyt házastárs szülei is.
A túlélő házastárs ilyen esetben megszerzi az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, de a hagyaték másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő arányban öröklik.
Az új szabályozás tehát ilyen esetben is biztosítja a megszokott környezetben való továbbélés lehetőségét, továbbá a házastárssal egysorban ismeri el a szülő öröklési igényét is.
"7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]
(1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban."
3. eset: nincs leszármazó (gyermek) és szülők sincsenek
Az Új Ptk. alapján, ha leszármazó és szülők sincsenek, a túlélő házastárs egyedül örökli meg a teljes hagyatéki vagyont.
"7:61. § [Házastárs egyedüli öröklése]
Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl."
Ügyvédeink javaslata: Készüljön fel a legrosszabbra – még akkor is, ha nagyon nehéz erről beszélni. A fenti törvényes öröklési rendtől ugyanis el lehet térni! Ehhez azonban szükség van arra, hogy a házastársak még idejében rendelkezzenek vagyonuk sorsáról.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
