Webügyvéd

Módosítaná a kormány a közigazgatási bíráskodás rendszerét, létrehoznának például egy közigazgatási felső bíróságot.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat fontos eleme, hogy jövő nyárra önálló közigazgatási felső bíróságot hoznának létre. A közigazgatási perekben alapvetően továbbra is a megyénként működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnának el, míg a fellebbezésekről ez a külön felső bíróság döntene. Viszont már első fokon ez utóbbi tárgyalná például a kormányhivatalok döntése elleni, a választási, közbeszerzési vagy médiaügyekben kezdeményezett, valamint a gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő pereket.

Jogászok közül sokan tartanak azonban attól, hogy a bírák kiválasztásánál nem feltétlenül csak a szakmai szempontok érvényesülnek majd, hanem fontos lesz a lojalitás is. Ez azért is aggasztó, mert a közigazgatási bíráskodásnak fontos szerepe van a hatalom ellenőrzésében, hiszen a legtöbb esetben arról kell dönteni, hogy az állami vagy önkormányzati hivatalok határozatai jogszerűek-e. Így ezen a területen különösen fontos, hogy a pártatlanság mindenkor kétségbevonhatatlanul érvényesüljön.

A törvényjavaslatban az is aggályos, hogy korlátozni kívánják a rendkívüli jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. Tavaly 1600 felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúria polgári kollégiumához, de a tervezet szerint erre csak kivételesen lenne mód: akkor, ha törvény kifejezetten megnyitja ezt az utat. A kérelemmel pedig kizárólag akkor foglalkoznának érdemben, ha egy bírói döntés eltér a korábban közzétett jogegységi határozatoktól.

Ezzel a Kúriát megfoszthatják az ügyek legnagyobb részétől, ami azért jelentene gondot, mert az alaptörvény szerint ennek a fórumnak kell biztosítania a jogalkalmazás egységét. Ha viszont konkrét esetek híján nem ismerik a gyakorlatot, ennek a feladatnak aligha tudnak eleget tenni. Ez pedig alkotmányos probléma lehet, emellett több, hatályos nemzetközi egyezményünkbe is ütközhet.

A jövőben létrehozandó közigazgatási bíróságon határoznának például az MNB, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és más állami intézmények által hozott határozatok jogszerűségéről. Itt döntenének arról, hogy mi tartozik a nyilvánosságra, és mit lehet eltitkolni – itt dőlnének el a közérdekű adatok kiadásáért indított perek is, mint az például, amelyiknek köszönhetően az MNB-alapítványok pénzügyei nyilvánosságra kerültek. A közigazgatási bíróság döntene választási kérdésekben is.

Ahol most a jogszabályok megengedik, hogy a hivatalok döntése ellen bíróságon fellebbezhessenek, oda az új javaslat értelmében a közigazgatási per lehetősége kerülne be – értelemszerűen óriási hatalmat koncentrálva az új bírói testületek köré.

1949-ig Magyarországon már működött hasonló rendszer, Franciaországban a jelenlegi felállás is ez. Egyes források szerint ugyanakkor máris vannak aggasztó jelek, amelyek arra utalnak, hogy a politika szeretne befolyást szerezni a számára kiemelt ügyekben.

Az Országos Bírósági Hivatal is tisztában van azzal, hogy mi a kormányzat célja az úgynevezett közigazgatási bíróságok létrehozásával. A tervezetet még az OBH sem támogatja, mivel szerinte korrupciós kockázatot hordoz. Az OBH által készített összefoglaló kimondja, hogy „kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd a felsőbíróság elé”, vagyis tisztában van azzal, mire megy ki az új szervezetek létrehozása.

Az összefoglaló szerint emellett a „közigazgatási bíráskodás felállítására tehát nincsen szükség, legfeljebb annak továbbfejlesztése kerülhet szóba." Már csak azért sem, érvelnek, mert a rendszert négy éve alakították át, és azóta jól működik. Éppen ezért nem értik, miért kell hozzányúlni az igazságszolgáltatásnak ehhez az eleméhez. „Az indokolásban nem találtunk olyan releváns magyarázatot, amely arra adnak választ, hogy mi a probléma a fennálló szervezeti keretekkel, miért kell megváltoztatni azt, az új perrendtartás miért ne működhetne a jelenlegi feltételek mellett?”

Ugyancsak felvetik, hogy a változtatások bevezetését a kormány javaslata éppen 2018, azaz a választás évének elejére tervezi. Kérdés, írják, hogy mindez "megvalósítható-e úgy, hogy akár éppen a választási ügyekkel kapcsolatban ne legyen semmiféle fennakadás?"