Webügyvéd

A közhiedelemmel ellentétben az adatvédelem, az adatvédelmi jogi szabályozás nem csak bizonyos cégekre vonatkozik, hanem a piac szinte minden szereplőjére. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió új, ezzel kapcsolatos irányelvet adott ki, az adatvédelmi jogi szabályozás jelentősége a jövőben egyre inkább megnő - ahogyan az ezzel kapcsolatos perek és jogi problémák is. 

Az adatvédelem egyik oldala tehát a személyes adatok védelmének kötelezettsége, másik oldala pedig a közérdekű adatok nyilvánossága, a közérdekű adatokhoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása, amely az állam oldalán jelent kötelezettséget. Tekintettel a téma sokrétűségére, jelen cikkünkben kizárólag a személyes adatok védelmével kívánunk foglalkozni.

Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Nevével ellentétben tehát nem elsősorban az adatokat védjük, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők. Ennek eszközei lehetnek jogi szabályok, eljárások, de akár technológiai eszközök is.

Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, és ugyanennek a cikknek a (3) bekezdése előírja, hogy adatvédelmi törvényt kell alkotni. Az általános szabályokat a Polgári törvénykönyv is megfogalmazza. Az Alaptörvény előírása alapján született meg az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amely célként fogalmazza meg, hogy személyes adataival mindenki maga rendelkezzen. A nemzetközi normákkal összhangban meghatározza a személyes adatok gyűjtésének és feldolgozásának feltételeit.

Az adatvédelmet szabályozó törvény értelmében mindenkinek joga van megtudni, hogy milyen nyilvántartást vezetnek róla, és mindenki kérheti téves adatai törlését. A személyes adatokat az arra jogosult szervek is csak meghatározott célból és csak a feltétlenül szükséges mértékben és ideig kezelhetik. Az adatfelvétel előtt a kérdezett személlyel közölni kell, hogy az adat szolgáltatása önkéntes vagy kötelező. Amennyiben az adatszolgáltatás kötelező, meg kell jelölni az azt elrendelő jogszabályt is. Személyes adatot harmadik fél számára továbbítani csak az érintett beleegyezésével lehet. Kivételt e szabály alól - meghatározott indokból - csak törvény teremthet.

A személyes adatoknál is szigorúbban védettek az úgynevezett különleges adatok. Különleges adatnak minősül minden információ, amely faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra vonatkozik. Szintén különleges adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Különleges adat kezeléséhez vagy az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges, vagy törvény adhat rá felhatalmazást.

Etnikai hovatartozásról az állam nem vezethet nyilvántartást és nem szólíthatja fel polgárait, hogy ilyen adataikról nyilatkozzanak. A magyar szabályozás összhangban van az Európai Unióban e tárgykörben megfogalmazott irányelvvel, amely az etnikai, faji hovatartozásra, politikai, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, egészségügyi vagy szexuális életre vonatkozó adatok feldolgozásának kategorikus tiltását szorgalmazza, ez alól kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulása vagy az ő érdekében történő eljárás esetében tesz kivételt.

A fentiekből is nyilvánvaló, hogy az adatvédelmi jogszabályokat minden vállalkozónak ismernie kellene, hiszen ezekkel nap mint nap találkozik. Az Európai Unió hamarosan hatályba lépő adatvédelmi rendelete nyomán pedig az ezzel kapcsolatos hatósági ellenőrzések is szigorodni fognak.

Az adatvédelem ugyanakkor a magánszemélyeket is érinti: nekik joguk van tudni, hogy rendőrségek, bíróságok, hatóságok, egészségügyi intézmények milyen adataikat, hogyan kezelik, joguk van megkövetelni érzékeny személyes adataik védelmét. Könnyen belátható, milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha ilyen adatok illetéktelen személyek tudomására jutnak - például ha a szomszéd tudomást szerez egy ellenünk folyó büntetőeljárásról, vagy ha egészségügyi adatainkat a munkáltató megszerzi, stb.

Adatvédelemmel kapcsolatos kérdésed van? Írj nekünk!