A csalást én csak jolly-jokernek hívom a vagyon elleni, nem erőszakos bűncselekmények sorában. Többek között a lopás, rongálás, sikkasztás, orgazdaság tartozik ide és ezeket viszonylag könnyű felismerni és elhatárolni a többi bűncselekménytől. Amikor azonban egy-egy magatartás büntetőjogi megítélése minimum kérdéses, általában a csalás tényállását veszik elő.
A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) szerint csalást azt követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Mivel a meghatározás minden szava lényeges, vegyük ezeket sorra!
1. Jogtalan haszonszerzés
Fontos eleme a bűncselekménynek, hogy annak révén az elkövető olyan - anyagi, vagy más - haszonra tegyen szert, amely őt jog szerint (például szerződés, vagy más jogviszony alapján) nem illetné meg. A jogos haszonszerzési érdekek tehát főszabály szerint nem tartoznak a tényállás alá, amennyiben tehát valaki az őt jogosan megillető anyagi haszonszerzés reményében tart vagy ejt tévedésbe mást, az más jogi megítélés alá eshet.
2. "Végett"
A törvény így fogalmaz: jogtalan haszonszerzés végett, azaz ilyen haszon céljából lehet csalást megállapítani. A célzat minden esetben azt jelenti, hogy az elkövetőnek a bűncselekmény minden elemével tisztába kell tennie és azt szándékosan kell megvalósítania. Tehát, tudja, hogy tévedésbe ejt valakit, tudja, hogy ezzel jogtalan haszonra törekszik és ez nemcsak, hogy nem érdekli, de egyenesen kívánja is a várt eredményt.
Jogászosabban fogalmazva. a csalásnak nincs gondatlan elkövetési alakzata, csak szándékos.
3. Tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart
A csalás sértettjének a tudatállapotára utal ez a fordulat, aki ilyen bűncselekmény esetén nincs és nem is lehet tisztában azzal, hogy amit az elkövető neki mond, vagy tesz, az nem valós. A tévedésbe ejtés arra utal, hogy a sértett tévedését maga az elkövető okozza, a tévedésben tartás pedig arra, ha a sértett meglévő tévedését az elkövető jogtalan haszonszerzésre használja fel.
A csalás a gyakorlatban igen sokféle lehet, nézzünk néhány példát:
Szervezett elkövetői csoport internetes fuvarbörzén fuvarokat vállal - legális, engedéllyel rendelkező kft. útján -, a megbízóval a fuvarozási szerződést megköti, az árut átveszi, majd egyszerűen eltűnnek az árukkal együtt.
Csalást valósít meg az a személy is, aki úgy vesz föl banki, vagy akár magán kölcsönt is, hogy tudja, semmilyen reális lehetősége nincsen a kölcsön visszafizetésére.
Csalást követett el az az ingatlanközvetítő is, aki egy nagy hálózat munkatársaként az általa bemutatott ingatlanra több lehetséges vevőjelölttel is adásvételi előszerződést köttetett és az őt illető közvetítői jutalékot felvette.
Tipikusan csalást valósítanak meg a nagy piramisjátékok, ahol mesés hozammal, vagy más megtérülési lehetőséggel kecsegtetik a naiv polgárokat anélkül, hogy bármilyen valós üzleti tevékenység állna ezen cégek mögött.
A Btk. kifejezetten kimondja továbbá, hogy csalás állapítható meg akkor is, ha az elkövető az általa igénybevett szolgáltatás ellenértékét nem fizeti meg (tipikusan ilyenek az albérletezős csalók, vagy a mobiltelefon-előfizetési szerződésekkel csalók is).
Büntetős ügyvédre van szükséged? Írj nekünk: info@webugyved.com
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
