Webügyvéd

Mit jelent pontosan a házassági szerződés? Mire jó? Írjunk - ne írjunk? Hol marad a bizalom, a sírig tartó boldogság? Ezen kérdésekre nincs minden esetben jogi válasz, mivel maguk a kérdések sem kifejezetten jogszabályi jellegűek. Az alábbiakban megpróbálunk mégis valamiféle jogi-gyakorlati összefoglalót adni a házassági szerződésről.

A házasság a joggyakorlat szerint együttélő férfi és nő érzelmi és gazdasági közössége. Az érzelmi közösség kapcsán a jogszabály - épp a szabályozási tárgy nehezen megfogható volta miatt - szűkszavúbb, ezzel kapcsolatban csupán néhány rendelkezést találhatunk a Polgári Törvénykönyvben. Ilyen például az a szabály, miszerint a házastársak a házasélet és a család ügyeiben egyenjogúak, jogaik és kötelezettségeik egyenlőek (Ptk. 4:3 §), vagy az, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni (Ptk. 4:24. §).

Új szabály a Ptk-ban, hogy a családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni (4:4. §).

A házassági vagyonjog annál részletesebben szabályozott. Fő alapelv - és ebben a régi családjogi törvénnyel megegyező az új Ptk. is -, hogy a házastársak között az életközösségük időtartamára házastársi vagyonközösség jön létre, hacsak a felek közötti házassági vagyonjogi szerződés másként nem rendelkezik.

A törvényes vagyonközösség tehát csak abban az esetben jön létre a házastársak között, ha ők ettől eltérően nem állapodnak meg - házassági szerződésben. A vagyonközösség mibenlétét a Ptk. szabályozza, törvény határozza meg, hogy mi tartozik a közös vagyon, illetve a külön vagyon körébe, előírja továbbá a feleknek a vagyonnal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

Közös vagyon eszerint minden olyan vagyon, melyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak különvagyonába pedig - házassági szerződés hiányában - a törvényben tételesen felsorolt vagyonelemek tartoznak, azaz például a házasságkötéskor már meglévő vagyontárgy, örökség, szellemi alkotás után járó díjak, sérelemdíj, stb.

A közös vagyonnal mindkét házastárs egyenlő mértékben jogosult rendelkezni, annak terhére kötelezettségeket vállalhat, szerződéseket köthet. Ilyen esetben a másik házastárs hozzájárulását a törvény vélelmezi, az nincs alakszerűséghez - pl. írásbeliséghez - kötve.

Házassági szerződést - "hivatalos" nevén házassági vagyonjogi szerződést - akkor érdemes kötni, ha a házastársak, vagy házasulandók a Ptk-tól eltérően kívánják szabályozni az egymás közötti vagyoni viszonyait.

Kik köthetik és mikor? Mivel a szerződés vagyonjogi viszonyokat szabályoz, ezért a leggyakrabban házasságkötés álló felek kötik, nem kizárt ugyanakkor, hogy már házasságban élők is szerződjenek, és arra is van lehetőség, hogy élettársak kössenek ilyen szerződést. Utóbbi annál is inkább, mivel a Ptk. a vagyonközösség keletkezését nem a házasságkötés időpontjához, hanem az életközösség, az együttélés kezdetéhez köti.

A házassági szerződésben tehát elsősorban vagyonjogi helyzetükről rendelkeznek a felek, voltak és vannak is ugyanakkor olyan kísérletek, hogy egyéb, a házasság során egymás felé tanúsítandó magatartásra is szabályokat állítsanak fel. Előfordult, hogy a leendő férj szerződésbe akarta foglalni, heti hány alkalommal éljenek szexuális életet nejével, avagy azt, hogy a feleség köteles őt minden este koktéllal várni, amikor hazaér a munkából.

Ilyen és ehhez hasonló rendelkezések természetesen nem foglalhatóak szerződésbe, annál is inkább nem, mivel az érzelmi közösség területe jog által alig, vagy nehezen megfogható. Ezért házassági szerződésben a vagyonjogi viszonyokra koncentrálunk.

Mit tartalmazhat a szerződés? A vagyonjog keretén belül igazából bármit, amit jogszabály nem tilt és a felek fontosnak tartanak. Lehet rendelkezni benne a házasságkötéskor már meglévő vagyonelemekről (ingatlan, cégek, stb.), a közös és külön vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogosultságról, a közös létfenntartáshoz való hozzájárulásról, illetve a kapcsolat megszűnése esetére a vagyonmegosztás módjáról is.

Sokan azért ódzkodnak a házassági szerződéstől, mert úgy gondolják, ez bizalmatlanságot sugall leendő házastársuk felé. Régi mondás ugyanakkor, hogy a szabályok nehéz időkre vannak, azaz ha a házasság megromlik, vagy a felek nem értenek egyet valamiben, ott a házassági szerződés, amihez ilyen problémák esetén bátran lehet "nyúlni".

Egy jól átgondolt és jól megírt házassági szerződés mindkét felet védi: nem csak és nem elsősorban az a célja, hogy a vagyonosabb felet megvédje az "aranyásótól", hiszen azt a felet is meg tudjuk védeni vele, aki kevesebb pénzt, de több munkát (házimunkát, gyereknevelést, azaz kifejezetten "ingyenes" munkát) tesz bele a házasságba.

Az ügyvéd a házassági szerződés elkészítése során mindkét felet képviseli, mindkét fél érdekeit védenie kell, válás esetén pedig - épp iménti pártatlansága okán - egyik félnek sem lehet a válóperes ügyvédje.