Webügyvéd

Híres bűnelkövetőkről szóló cikksorozatunk mai témája Stohl András, a színházi „fenegyerek”. A róla szóló hírek és a vele kapcsolatos vélemények épp olyan ellentmondásosak, mint ő maga. Bűn és hírnév, hírnév és büntetés – nehéz lenne tagadni, hogy Stohl – és a vele kapcsolatban állók – profitáltak a színészre kiszabott 5 hónap letöltendő szabadságvesztésből.

Dr. Ruttner György ügyvéd, Szalai Vivien írónő, rendezők és színházigazgatók „jártak jól”, közvetve vagy közvetlenül Stohl András ügyével.

Stohl védője az elsőfokú eljárásban Péchy Kristóf, egy fiatal ügyvéd volt – az ítélet két és fél év letöltendő börtönbüntetés. Az ügyvédet csatornája, az RTL klub ajánlása nyomán fogadta fel a színész, korábban ő védte Császár Elődöt is és meglepően kedvező ítéletet ért el a halált okozó közúti veszélyeztetéssel vádolt híresség ügyében. Stohl Andrásnál viszont nem volt ilyen sikeres: a két és fél év letöltendő szabadságvesztés szakértők szerint hasonló ügyekben eddig példa nélküli volt. A sztár elleni vádat a tárgyalási szakaszban módosította az ügyészség, a védő azonban nem kérte a tárgyalás elnapolását annak érdekében, hogy a módosított vádakra fel tudjanak készülni.Kiemelendő az is, ahogyan a médiát kezelték: Stohl András épp ügyvédje tanácsára az elsőfokú eljárás alatt nem nagyon nyilatkozott, az újságíróktól elzárkózott.

Talán épp ez vezetett a szigorú ítélethez: nem volt látható, hogy a sztár megbánta tettét és az is lehet, hogy példát akartak vele statuálni – kimutatni, hogy egy híres ember ugyanúgy megkapja büntetését, mint bárki más. Az elsőfokú ítélet után Stohl András ügyvédet cserélt, a fellebbezés során már Dr. Ruttner György képviselte.

Ruttner – elődjével ellentétben – határozottan azt javasolta védencének, használják ki az ügy nyilvánosságát. Ekkor indult Stohl drogprevenciós előadássorozata, ezt először egyedül, majd szakemberekkel kiegészülve csinálta, ekkor kezdett el nyilvánosan beszélni arról, mennyire megbánta tettét, Szalai Vivien újságírónővel könyvet írtak szerepeiről, életéről és az elkövetett büntetésről. Az eredmény: a letöltendő börtönbüntetés időtartamát 10 hónapra mérsékelte a másodfokú bíróság.

A büntetőeljárást végigkísérte a nyilvánosság: több híres színészkolléga is megjelent a tárgyaláson, hogy szimpátiáját fejezze ki a vádlottal, a bíróság folyosói tele voltak kamerás-diktafonos újságíróval. A bírónő szokatlan empátiával foglalta össze az ítélet rövid indokolását: "Most már az életben egyszer felelősséget kell vállalnia. Ezután ha majd a fiataloknak tart előadást, akkor mondhatja, hogy én már emiatt börtönben is voltam, nem akarjátok kipróbálni." A tanácselnök azt is hozzátette, a színész így nyugodtan az emberek szemébe nézhet majd, nem mondhatják, hogy „nézzétek, a Stohl ezt is megúszta”.

Stohl András saját bevallása szerint rendkívül naiv, mindenkiről csak a jót feltételezi, könnyen a bizalmába fogadja az embereket, akik aztán ezzel sokszor visszaélnek. Hibáiról szólva elmondja, hogy szeret az érzelmi zsarolás eszközeivel élni, nagykanállal eszi az életet, nők, drogok, alkohol, semmi sem maradhat ki. A Katona József Színházban kezdte pályafutását, ekkor kapott felkérést az RTL Klubtól a reggeli műsor vezetésére – a színháztól emiatt kellett megválnia, akkori igazgatója ugyanis nem nézte jó szemmel, ha egy színész a médiában is szerepet vállal.

Ezután szinte egy időben kapott két óriási felkérést: egyiket a TV2-től a Big Brother, másikat az RTL-től a Való Világ vezetésére. Bár előbbi tűnt sikeresebb műsornak, ő mégis a régi csatornájánál maradt és hamar kiderült, hogy jól döntött: nézettségben a VV vitte el a pálmát a Big Brother elől. Médiakarrierje így szépen ívelt felfelé, de emellett színházi pályafutásával is elégedett lehetett. Aki csak a képernyőről ismerte és csak később látta színpadon, meglepődve vette tudomásul, hogy a Stohl játszani is tud, mégpedig nem is akárhogyan.

Csörgheő Csuli, Hendrik Höfgen, Koppány – szerepek, melyeket Stohl András játszott és Alföldi Róbert rendezett. Móricz Zsigmond Úri murijának főszereplőjeként tért vissza a színpadra az öthónapos büntetés letöltése után és tündökölt a köpködő, tivornyázó parasztfiú szerepében. Alföldi Róbert őrá osztotta a Nemzeti igazgatójaként műsorra tűzött, utolsó rendezésében a Mephisto főszerepét is. A tétova, minden hatalmi elvárásnak engedő, majd később önmagával meghasonló színész karakterét mintha Stohl Andrásra írták volna – ezzel a darabban búcsúzott igazgatói székétől Alföldi Róbert, ezzel mutatta meg, mit gondol a politika és kultúra mai magyar viszonyáról – és ezzel mutatta meg Stohl András, hogy amit a színpadon játszik, az sokszor korántsem áll ellentétben a való életben betöltött szerepével. Ezekhez a szerepekhez Koppány alakja szinte adta magát – nyilvánvaló volt, hogy ezt a szerepet Alföldi neki szánta. Nem lehet nem észrevenni, hogy a darabok népszerűségéhez a főszereplő, a körülötte lévő botrányok is hozzátettek, ugyanakkor Stohl András kiemelkedő színészi tehetsége vitathatatlan.

Stohl András a börtönben töltött öt hónapról naplófeljegyzéseket készített, majd Szalai Vivien írónővel együtt ebből is könyvet adtak ki. A könyv szépítés nélkül mutatja be a Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézmény mindennapjait, működését, a rabok életét és néhány visszásságra is rámutat. A művet hamar elkapkodták a könyvesboltok polcairól, ezzel egyidőben személyiségi jogok megsértése miatt indított pert a bv-intézet Stohl és az írónő ellen, akiket elsőfokon egymillió forint nemvagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére köteleztek.

A per több szempontból is jogi kuriózumnak számít, olyan kérdésekre keresett például választ a bíróság, hogy kit kell az ügyben perelni (ki a könyv szerzője), milyen sérelem érte a börtön jóhírnevét, beszélhetünk-e egyáltalán jóhírnévről ebben az esetben, illetve az is felmerült, hogy pontosan milyen kár érte az intézményt. Stohl elmondta, úgy érezte, hogy büntetése alatt sokszor kivételeztek vele, nehogy rossz hírét keltse a komplexumnak, rabtársai viszont biztatták a könyv megírására.

A könyv csak egy évvel a szabadulás után jelenhetett meg a Lex Tvrtko szabályai miatt, amely megtiltotta az elítéltnek, hogy büntetésével, az arról való nyilatkozatokkal pénzt keressen. Ezalatt Stohlt ismét ittasan látták az egyik szórakozóhelyen egy fiatal lány társaságában, miközben elemelt egy üveg italt. Egyelőre úgy tűnik, beváltotta első könyvében tett ígéretét: „én nem változom meg soha” – annak ellenére sem, hogy idén újabb gyermeke született, a régen várt és áhított kisfiú.