Munkajogi kérdések - ez volt a héten a legaktívabb fórumunk. A fontosabb, jelentős érdeklődésre számító kérdéseket és válaszokat ezúton tesszük közzé.
"Három műszakban dolgozom. A munkavezetőm, a délelőttös héten, minden alkalommal berendel szombati munkavégzésre, mivel a cég túlvállalta magát, most vasárnapi munkára is kötelezett és bejelentette, hogy amíg a megrendelések ilyen mértékű lesz, a délutános héten is dolgozunk szombaton és vasárnap kezdjük az éjszakás hetet. Abban az esetben, ha ez tényleg így lesz, akkor nem lesz egy szabad hétvégénk sem, úgy ahogy tavalyelőtt decemberben sem volt, mert karácsony és szilveszter kivételével, minden nap dolgoztunk. Amit a kifizetéssel kapcsolatos: 8.000 Ft. kafatériát ad a cég, amiből helyi buszbérletet vesz, a maradék összeget Eü-kártyára utalja. A fizetési elszámolásban "Ki nem fizetett" kategóriában felsorolja az Eü-kártyára utalt összeget, a bérlet árát és még egyszer a bérlet árát, mint "Munkába járási támogatás"-t. Jogosan teszi-e ezt a Cég? Mivel a túlóráink száma meghaladja a törvény által megengedettet, (gondolom Én) a megengedett túlóra max mennyiségének megfelelő órák el vannak számolva, de a többit "Egyéb bér" címen számolják el, így nem követhető, hogy jól számolták-e el! Nem férünk hozzá, a munkaidő nyilvántartáshoz sem, mert bár mágneskártya segítségével számítógéppel tartják nyilván, minden másnapi munkakezdésre, az előző napi eltűnik a rendszerből, és hiába írjuk otthon a ki- és becsekkolás idejét, ha reklamálunk nem fogadják el."
Évente maximum 250 óra túlmunka (rendkívüli munkavégzés) rendelhető el, erre megfelelő pótlék jár. Meg kell nézni, hogy a helyi bérlet ára kétszer szerepel-e a juttatások között (azaz mintha duplán lenne kifizetve), vagy csak egyszer (érdemes a végösszeget is átszámolni ennek érdekében). Ha az összeg csak egyszer van felszámítva, akkor nem szabályellenes, ha cafeteria-ként és munkába járás költségtérítéseként is megnevezik. Az "egyéb bér" rovatban a bérpótlékokat (túlmunka pótlék, éjszakai, délutános és hétvégi pótlék) szokás feltüntetni. A munkaidő nyilvántartást joguk van ellenőrizni, ha nem adják oda Önöknek, kérjék írásban.
"Üdvözlöm!
A következő kérdés merült fel bennem:
Mennyi időre és mennyi idővel korábban kell a munkáltatónak közölnie a mai napon (2016.03.21.) hatályos jogszabály szerint a munkaidő beosztását a munkavállaló részére?
A munkahelyemen azt találták ki az elmúlt héttől kezdve, hogy ezt ráérnek kettő munkanappal előbb közölni. Vagyis az szerintük rendben van, hogy csütörtökön rakják ki, hogy következő hétfőtől azon a héten mit és mikor csinálok. Igaz ez?
Illetve mikor és milyen formában változtathatja meg a beosztást a munkáltató? Mik a következményei ennek? Gondolok a munkabért érintő elszámolásra is?
Konkrét példával élve:
Csütörtökön délután közlik, hogy következő hétfőn a rendes beosztáson felül, - ami mellesleg 8 és fél óra munkaidő egy közbeiktatott 20 perces szünettel, vagyis összesen 8 óra 50 perc munkahelyen tartózkodást jelent, - leszel szíves még a munkaidő vége után egy órával visszajönni és még 2 órát dolgozni. Az ehhez tartozó megjegyzés, hogy az óráidba belefér. Merthogy több hónapot átfogó munkaidőkeret van. De a napi nyolc órát nézve nekem ez nagyon is "túlórát" jelent. (Az itt levő csütörtök és hétfő csak véletlen. De fedi a valóságot.)
A beosztás és a munkakör (helyettesítek) akár a következő napra történő megváltoztatása sajnos több éves gyakorlat.
Válaszát előre is köszönöm!"
Kedves Dolgozó!
Munkaidőkeret alkalmazása esetén legalább hét nappal a kezdetet megelőzően közölni kell a munkáltatónak az aktuális beosztást.
Tisztelettel:
Dr. Makó Klaudia
ügyvéd
"Sziasztok!
Kedves Bahasa!
Üdvözöljük a fórumon!
Amennyiben igazolható, hogy a munkáltatói támogatás lakáscélra ment, vagy arra fog menni - banki, vagy kincstári igazolás alapján, 5 évre visszamenőleg, vagy előre -, akkor az Ön esetében ezt az 1,3 millió forintot teljes egészében fel lehet használni, mivel a vételár 5 millió Ft volt (ezt adásvételi szerződéssel igazolja), a cafeteria pedig szintén a lakásra, hitelre fog elmenni (ezt pedig bank fogja igazolni). A 30% tehát a teljes vételárra vonatkozik, de a támogatás adómentességéhez az is szükséges, hogy az ingatlan ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.
Üdvözlettel:
Webügyvéd
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
