Köztudott, hogy amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a gyermektartásdíj mértékéről, azt kérelmükre - peres eljárásban - a bíróság állapítja meg. De hogy jön ide az adóhatóság? Mi köze a NAV-nak ahhoz, hogy mennyi tartásdíjat fizetek?
Ha erről pár évvel korábban kérdeznek, akkor azt válaszoltam volna, hogy az égvilágon semmi. A tartásdíj perekben vizsgálta ugyan a bíróság a tartásra kötelezett és a jogosult jövedelmi helyzetét is, azonban annak sem volt semmilyen következménye, ha a kötelezett nem a valós jövedelmét vallotta be a bíróságnak.
Ma már ez nincs is, különös figyelemmel arra a statisztikára, miszerint ilyen perekben a kötelezettek 40-45%-a nem a valós jövedelmét vallja be a bíróságnak épp azért, hogy minél kevesebb tartásdíjat kelljen fizetnie.
Hát nem felháborító?
Szerencsére már a bíróságok is felismerték a helyzetet és joggyakorlatot segítő iránymutatásokkal látta el a Kúria ezzel foglalkozó csoportja a jogalkalmazókat.
Egyrészt előírássá vált a bíróságok számára, hogy a kötelezettek valós jövedelmének megállapítása során becslést alkalmazzanak. Például megnézik, hogy az adott szakmában mekkora az átlagos jövedelem, megnézik a kötelezett facebook bejegyzéseit (hol nyaralt, miket vásárolt, stb.), sőt, akár tanúkat is meghallgatnak a költekezéseiről. A bíróság a kötelezett tényleges jövedelmét ezek után becsléssel állapítja meg.
Na de mi a következménye annak, ha valaki hazudik a bíróságon a saját jövedelméről a saját gyermeke kárára? A joggyakorlat elemző csoport erre is ajánlással szolgál a gyakorló bírók részére. Egyrészt kiemeli, hogy az ilyen magatartást a szülő nevelésre, kapcsolattartásra való alkalmassága körében hátrányként kell értékelni. Másrészt felveti annak lehetőségét, miszerint a bíróság az
illetékes NAV előtt eljárást kezdeményezzen.
Miért is? Hát azért, mert észleli a benyújtott adóbevallások és a tényleges jövedelem közötti különbséget, ami adócsalás gyanúját is fölveti. Márpedig a bíróságokat és más hatóságokat az eljárásuk során tudomásukra jutott bűncselekménnyel kapcsolatban
feljelentési kötelezettség terheli.
Mit tehetsz, hogy ezt elkerüld?
1. Valld be a valós jövedelmed.
2. Ha az 1. pont nem megy - valamilyen okból -, akkor egyezz meg normális, méltányos tartásdíjról, ekkor a bíróság nem folytat le semmilyen bizonyítást, hanem egyezségeteket foglalja jegyzőkönyvbe és azt végzésével jóváhagyja.
Hogy mennyi legyen az annyi? Erre is vannak irányelvek, de erről majd a következő cikkünkben szólunk :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
